![]() |
|||||||||||
![]() |
![]() |
||||||||||
![]() |
![]() |
||||||||||
![]() |
![]() |
||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||
Van egy kis ház, békés folyó partján,
Nap se látja, hűs akácos alján,
Csendje itat, fűillata laktat,
Madárdal kelt, tücsökzene altat.
Üdvözlünk Vándor!
Erdőhátra tévedtél.
Ide, ahol a napi élet lüktetésében még a természet az úr. Ide, ahol az ember könnyen enged a gyengéd erőszaknak, és átadja magát ennek a szelídebb ritmusnak. Ebben a környezetben - a napi "ingeráradat" híján-, érzékszerveink, idegeink megpihennek, felfedezik és élvezik a környék egyszerű, tiszta hatásainak pihentető, frissítő fürdőjét. E hely alkalmas a csendes, nyugodt, elbújásra, egymás és önmagunk megtalálására.
A környék dúskál látnivalókban is.
Gazdag, változatos növény és állatvilágában előbb-utóbb mindenki megtalálja a neki éppen tetsző kedvencet. Sok történelmi, irodalmi név is kötődik a vidékhez, és itt testet öltve várja újbóli felfedezését. Az építészet egyedülállóan gazdag múzeuma, a sok apró falu és település. Szokások, hagyományok lelhetők fel úton útfélen: egy tájház kiállításában, a helyiek ízes beszédében vagy egy régi recept szerint készített ételben.
Ez az Erdőhát!
Rátaláltál az ide vezető ösvényre! Fel a cipőt, kézbe a vándorbotot!
Szeretettel, szállással várunk rád!